A Nemzetgazdasági Minisztérium csütörtöki bejelentésének megfelelően 2024. december 31-éig hosszabbította meg a kormány a jelzáloghitelek kamatstopját, a Magyar Közlöny alapján az intézkedés a pénteki nappal hatályba is lépett.
A jelenlegi szabályozás szerint június 30-án véget ér a jelzáloghitelek kamatstopja. Az intézkedés eddig 300 ezer háztartást óvott meg a magasabb kamatkörnyezet hatásaitól, a bankszektornak pedig több mint 400 milliárd forintjába került. Nagy Márton miniszter beszélt már az újabb meghosszabbításról, de az erről szóló jogszabály még mindig nem jelent meg. A BUBOR még mindig 7% közelében jár a bevezetéskori 2%-kal szemben, az érintett hiteladósok eloszlása alapján viszont szerencsére viszonylag kevesen vannak most már azok, akiket elviselhetetlen sokként érne a kamatstop hirtelen kivezetése.
Az új elektromos járművek vásárlása mellett a használtak kereskedelmét is célszerű segíteni és támogatni, és ezt szolgálja az európai elektromos autózás versenyképességét erősítő akcióterv is, amelynek tervezete a tagállamok számára a soros magyar elnökség alatt, egy "white paperként" kerül bemutatásra a Versenyképességi Tanács július 8-9-i ülésén – jelezte a nemzetgazdasági tárca egy csütörtöki közleményben.
A kamatstop meghosszabbítását javasolja a Nemzetgazdasági Minisztérium a diákhitelezésben - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A diákhitelek esetében ugyanakkor a kamatstop meglehetősen relatív fogalom, hiszen emlékezetes, hogy tavaly júliusban megemelték a korábbi 4,99%-ról 7,99%-ra a kamatot, pedig már élt akkor a "kamatstop", és csökkent a kamatkörnyezet.
Szerda reggel írta meg a 24.hu saját értesülései alapján, hogy a magyar állam megvásárolja a Dürer Park irodaházait, ahová a Nemzetgazdasági Minisztérium és a hozzá tartozó állami szervek költöznének. Nem sokkal később az érintett minisztérium közleményben erősítette meg a vásárlás és a költözés tényét. A vételár valahol 80-120 milliárd forint környékén lehet a hírek szerint, és ez rontani fogja az amúgy is nehéz helyzetben lévő költségvetés helyzetét.
A Nemzetgazdasági Minisztérium átvette a stafétát az Európai Unió Versenyképességi Tanács belga elnökségétől, az első ülést július 8-9-én tartják Budapesten - közölte a tárca.
Tovább erősítette 2023-ban gazdaságösztönző tevékenységét a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásával működő Start Garancia Zrt. Elfogadott beszámolója alapján a társaság kezességállománya az év végére elérte a 310 milliárd forintot. Tavaly 101 milliárd forinttal nőtt a portfólió, amivel több mint 140 milliárd forint összértékű finanszírozás valósult meg a hitel- és kötvénypiacon – közölte a cég.
A Fővárosi Törvényszék döntése alapján a kormánynak 15 napon belül nyilvánosságra kell hoznia a Yettel privatizációjának részleteit, miután Tóth Bertalan MSZP-s frakcióvezető sikeresen pert nyert az adatigénylési ügyben - írta meg a Telex.
Keddtől indul a GINOP Plusz program 1. prioritásához tartozó KKV Technológia Plusz Hitelprogram. Az európai uniós forrásokból megvalósuló program keretei között a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások 0%-os fix kamat mellett igényelhetnek kedvező finanszírozást új fejlesztéseik és értéknövelő beruházásaik megvalósításához.
2023-ban 246 milliárd forintos árbevételt ért el a Magyar Posta, mindezt úgy, hogy 2022-höz képest 2300 fővel kevesebben dolgoznak az állami társaságnál - jelezte egy pénteki sajtótájékoztatón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter. Balczó Barnabás, a Magyar Posta vezérigazgatója arról is beszélt, hogy közép távon önfenntartó lehet a vállalat működése.
Németországban járt a Nemzetgazdasági Minisztérium delegációja. A magyar és német tárgyalópartnerek szerint 2026-ban érdemes felülvizsgálni a 2035-ös szabályozási dátumot a belső égésű motorok uniós tiltása ügyében. Nagy Márton miniszter szerint az elektromos autózás újbóli lendületéhez mielőbb uniós szintű támogatási programmal kell segíteni az ágazatot.
Az Agrár Széchenyi Kártya kibővítéséről döntött a kormány, az erről szóló határozat értelmében a konstrukciók számára 2026-ig további 45 milliárd forintot biztosít, amivel így további 420 milliárd forintnyi hitellel tudja támogatja az ágazatot – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter mutatta be a friss versenyképességi stratégiát ma délelőtt. Kiemelte, hogy 2030-ra az EU-átlag 90%-át szeretnénk elérni a GDP-ben. Ehhez a magyar gazdaság dualitását kell csökkenteni, ugyanis a külföldi irányítású vállalatok még ma is 2,5-ször hatékonyabbak, mint a hazai vállalatok. Hangsúlyozta, a hazai vállalatokat be kell kapcsolni a termelési láncba, nemzeti bajnokokat kell kinevelni, miközben még több exportképes kisvállalat kell. Fontos cél a kifektetés ösztönzése. Ennek mentén alkották meg a versenyképességi stratégiát.
2014 februárjától a lakosság havonta két alkalommal, összesen 150 ezer forintig költségmentesen vehet fel készpénzt a bankautomatákból. Annak érdekében, hogy az állampolgároknak minél szélesebb körben legyen lehetősége élni az ingyenes készpénzfelvétellel, a Nemzetgazdasági Minisztérium módosító indítványt nyújtott be. A javaslat arra irányul, hogy a jövőben a postákon is elérhetővé váljon az ingyenes készpénzfelvétel - derül ki az NGM közleményéből.
270 ezer szerződést mozgatott már meg a lakásbiztosítási kampány, a húsvéti időszakban is van lehetőség a lakásbiztosítások felülvizsgálatára - hívta fel a figyelmet a Nemzetgazdasági Minisztérium.
2024. április 1-jétől kivezeti a kormány a betéti kamatsapkát – jelentette be közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az intézkedés a vállalati, pénzügyi intézményi és 20 millió forint feletti lakossági bankbetétekre vonatkozott eddig. Április 1-jével szűnik meg a kkv-hitelek kamatstopja is, így már csak a lakossági jelzáloghiteleknél marad fenn (jelen állás szerint június 30-áig) kötelező korlátozás a kamatokon.
A SZÉP-kártya szabályai értelmében, akiknél több mint egy éve van pénz a számlájukon, évente kétszer, március 20-án és szeptember 20-án 15 százalékos díjat kell fizetniük a fel nem használt összeg után. Éppen ezért érdemes ellenőrizni a kártyákon gyűlő összegeket és elkölteni.
A kormány célja az idén, hogy minél gyorsabban szétossza a vállalkozásoknak az uniós forrásokat. Ebben kiemelt szerep jut a Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) és a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökségnek (MGFÜ) – mondta hétfőn Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára. Az eseményen az MFB és az MGFÜ között stratégiai együttműködési megállapodást kötöttek.
Élesen kritizálja a Spar Magyarország működését a kormány, azt állítva, hogy a cég csak azért kritizálja a kiskereskedelmi különadót, valamint állítja azt, hogy a lánc kiszorítására tett lépéseket a magyar vezetés, mert nem működik hatékonyan. A Nemzetgazdasági Minisztérium határozottan cáfolja a kiskereskedelmi óriás állításait.
Közleményben reagált a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének Portfolio-n megjelent felvetéseire a Nemzetgazdasági Minisztérium.